2011. február 8.

Egyre csak gyarapszik ez a dobostorta. :) Már összeraktam, bedióztam az oldalát, fel is díszítettem, már "csak" a dob hiányzik. :S Na majd holnap kiderül az igazság. Idáig nem rossz. :P Tetszetős.
Csak annyi minden szakad a nyakamba. Fáradt vagyok. Már rég éreztem ezt, de igen. Most fogyott el az erőm. De nem feküdhetek el, pedig ebben a pillanatban el sem tudok képzelni szebbet, mint hogy összegömbölyödök az ágyikómban, a fejemre húzom a takarót, és alszom reggelig. De nem lehet, mert még a spanyolt szótárazom-gyakorlom (holnap doga), és angol házim is van!!!!! Kinyúlok.
Ráadásul Zsuzsival is összevesztem. De azt gondolom amit. Ha nekem nem megoldás az, hogy hát a Panka ilyen, akkor neki a folyamatos problémái sem. Ráadásul nem lehet valaki mindig ideges. És milyen az hogy minden első óráról késik? Mondjuk neki, hogy nincsen egy igazolatlanja sem????????????? Ezek azok a dolgok amiket az istennek sem bírok megérteni.
Meg szakított Kopánnyal. Nagyszerű. Az apja se veszi komolyan. Én sem. De mondjuk az lényegtelen. Mit számít, hogy mi történt? Néhány nap múlva úgyis összejönnek, és hancúroznak tovább. Mit kell itt aggódni?

Sétáltatás közben meg, gondolom a jó idő örömére, egyre több futót látok. Van hogy egy útszakaszon 4-5-öt. És rossz, mert tiszta tunyának érzem magam. Nem azt mondom hogy olyan hú de nagy kedvem van futni, de azért eszembe jut, hogy jó lenne. Már csak testmozgás céljából is. De sajnos a hipercipőm ugye ellopták a sulibaan, itt van Bodzika, aki nem tolerálja, ha nem az van amit ő akar, és valamiért a jobb térdem iszonyúan fáj. Gyakorlatilag alig bírom sokszor mozgatni. nem tudom mitől. Olyan vagyok, mint egy reumás öregasszony.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése