2011. május 29.

Vajkaramelles whoopie pie cseresznyedarabokkal

Ismét egy issteni valami. Meg szerencse, hogy nem vágtam ki azt az óriási zacskó vajkaramellt, miután apa leszólta, hogy furcsa mellékíze van. (Utána direkt emiatt megkóstoltattam vagy 5 emberrel, és mindenki azt mondta, hogy tök finom.)
Talán érezhető, de ez a whoopie pie téma nagyon bejön. Annyira sokrétű és kombinálható (szárnyal a fantáziám), de mégsem unalmas, mint mondjuk egy muffin. (Bocs ha valaki szereti, de nekem nem sikerült megkedvelnem. Talán túl kiszámítható.) Szóval tartok tőle, hogy várható még (jó)pár ilyen recept, de nem hiszem, hogy a mondjuk a környezetem ellenezné. Hiszen tök jól kézre áll. Egy kis szendvics. Nem is maszatol. És annyira finom. (Ez különösen kedvenc. Nekem.) A karamellel. A karamelltől. Meg amúgy is, mindenhogyan.

Hozzávalók: 6 dkg vaj           
            6 dkg porcukor        
            1 kicsi tojás        
            1 teáskanál vaníliakivonat        
            14 dkg átszitált liszt           
            14 dkg vajkaramell        
            1 teáskanál sütőpor        
            csipet só
            130 ml kefír

A vajat habosra keverjük a porcukorral, míg sima és krémes nem lesz. Ekkor hozzáadjuk a tojást és vaníliakivonatot is. Keverjük bele a  kefirt, és az apróra vágott/tört karamellt. A lisztet, sót, sütőport keverjük össze,  majd szitáljuk a nedves hozzávalókhoz. Robotgéppel készítsünk egy csomómentes tésztát.
Melegítsük elő a sütőt 170 fokra. Alkalmazzuk az előzőnél leírt módszert, VAGY: még régen (húsvétra) kaptam anyától egy asszem kekszsütőnek funkcionáló tepsit. Vagy valami olyasmit. Lényeg, a lényeg, kicsi mélyedések, az alján apró minta. Már a múltkorinál eszembe jutott, hogy mindenképpen ki kell majd próbálnom ezzel is, de akkor még Velencén volt. (A kétlaki élet hátrányai. Sosincs semmi ott, ahol használni szeretnéd.) Azonban most hazahoztam, és működik. De még hogy. Tuti, hogy ezután csak így csinálom! Jó, a tepsi kicsi, egészen pontosan 6 lyuk van rajta, szóval egyszerre ennyi a kapacitás. Aztán minden egyes alkalommal mosogatni (a karamellel különösen fincsi volt), vajazgatni, háát, lassú. De még így is szimpatikus. :) 
A sütő felső részében, körülbelül 7-8 perc alatt puhára sül. Utána mindenképpen vegyük ki, és fordítsuk meg, hogy a közepén keletkezett dudor visszalapuljon. De akár egyenesre is vágható.


                               7 dkg mascarpone
            9 dkg vajkaramell
                            3 evőkanál habtejszín
            1 teáskanál porcukor
            3 marék cseresznye

A tejszínt habbá verjük félúton a porcukrot is belekeverve, majd beledolgozzuk a mascarponét is. A cseresznyét kimagozzuk, apróra daraboljuk. A karamellt kis darabokra vágjuk/morzsoljuk, és a cseresznyedarabokkal együtt a krémbe forgatjuk.


Összeállítás: 2 korongot(nekem picik) összeragasztunk kb. 2 teáskanál krémmel. A közepébe tehetünk még egy egész vagy fél cseresznyét. Ha egészet teszünk, természetesen akkor is illik kimagozni, hogy ne szerezzünk kellemetlen meglepetést a fogyasztóknak.

A recept tőlem, tőlem és csak tőlem :)

1 megjegyzés: